A Vargyas-szoros és a jövő felé nyitott a község
A tavalyi év Homoródalmáson sem telt el komoly eredmények nélkül. A lakosság, a közbirtokosság, a helyi önkormányzat és az unitárius gyülekezet összefogásával sikerült befejezni a templom felújítását – a torony, a torony tetőzetének felújítása és konzerválása, a külső és belső vakolatfelújítás, festés, ablakjavítás és padlócsere után – a múlt ősszel sor került a fűtésrendszer cseréjére is. A Vargyas völgyében is elkészült az a hat palló, amely arra hivatott, hogy elősegítse az Orbán Balázs-cseppkőbarlang megközelítését, hozzájáruljon a turizmus fejlődéséhez.
A község elöljárója, a harmadik teljes mandátumát a tavalyi helyhatósági választások után megkezdő Rigó Mihály (RMDSZ) sorolja a befejezett és megkezdett programokat. „Hat palló van immár és egy 40 méter hosszú, korláttal ellátott úgynevezett felüljáró, amely kiváltva két palló szerepét, egyúttal a szikla oldalában is biztonságossá teszi a gyalogosok közlekedését. A turistaösvény felújítása a Vargyas-szorosban nyolcvanezer lejbe került. Most olyan túrázók is megközelíthetik a barlangot, akik egyébként nem mernének odamenni. Ezt az is bizonyítja, hogy az átadás után – szeptember elején – kirándulást szerveztünk a helyi tanács dolgozói számára. Minden kolléga jelen volt. Volt olyan alkalmazott, aki töredelmesen bevallotta, hogy ő még pionír korában, valamikor a hatvanas évek elején járt a szurdokban és a barlangnál, s most minden különösebb megerőltetés nélkül oda tudott menni. Saját magunkon teszteltük az elvégzetteket, s az a meggyőződésünk, hogy sikeres munkát végeztünk. Egyébként az utóbbi három-négy hónapban jelentősen emelkedett a látogatók száma, én magam is három alkalommal jártam ott idegenvezetőként. Egyébként tőlünk teljesen függetlenül egy elég népes csoport töltötte a barlang környékén, Vargyasban a szilvesztert” – mondta a polgármester. A Hargita megyei tanács új irányítótáblákat, „legendáriumot” helyezett ki a község területére. Három ilyen idegenvezető tábla segíti az embereket.
A barlang látogatását a helyi turisztikai iroda szervezhetné
Homoródalmás önkormányzata saját kezelésbe vette a Vargyas-völgyébe vezető községi utat is, amelyből 3 kilométert sikerült felújíttatniuk, ötvenezer lej értékben, ez a nehezebb és rosszabb táv volt, jövőre maradt a másik 3 kilométeres szakasz, amely közelebb esik a szurdokhoz és viszonylag könnyen elvégezhető majd a feljavítása. Szélesítésről, kövezésről, makadám út építéséről van szó ebben az esetben. Közismert tény, hogy azokban a községekben, ahol jelentős idegenforgalmi változások vannak – Máréfalván, Korondon –, ott pár évvel ezelőtt létrehozták a turisztikai információs irodákat, azokat szakképzett személyzettel töltötték fel és így, jelentékenyen segítve az információk áramlását, komoly eredményeket valósítottak meg azóta.
„Almáson a siker még nem teljes. Pillanatnyilag azon a szinten vagyunk – folytatja a polgármester –, hogy véget ért a korábban megvásárolt autentikus parasztház felújítása, ahol az egyik helyiségben Szabó Gyula-emlékszobát hozunk létre, a másikban pedig maga az információs iroda fog működni. Ennek a munkálatnak az értéke 98 900 euró. Szabó Gyula örököseivel megállapodtunk abban, hogy átadják az író néhány személyes tárgyát, az írógépét, az íróasztalát, kéziratokat és fényképeket, amelyeket itt kiállíthatunk, bemutathatunk az látogatóknak. Az irodahelyiség részére pedig megrendeltük Székelyudvarhelyen a nyers bútort, amelyet helyi kézművesek fognak kifesteni, hiszen az elmúlt másfél évtizedben, az itt megtartott nyári bútorfestőtáborok jóvoltából többen is magas szinten elsajátították ezt a tudást. Pillanatnyilag egy „idegenforgalmi” alkalmazottunk van, de hamarosan még egy szervezői-szakelőadói állást kell létesítenünk. Ezzel az a gond, hogy az előírások megszabják, hogy szakképzett, lehetőleg egyetemi-főiskolai szakirányú képzéssel rendelkező és idegen nyelve(ke)t beszélő alkalmazottaink legyenek, de ugyanakkor a bérezési lehetőség gyakran alatta marad még egy átlagos tanár fizetésének is.
Rigó Mihály polgármester
Helyi ipart, kiszolgáló üzletágakat kell létrehozni
A másik feladat, amelyet előbb-utóbb itt is meg kell oldani, hogy olyan vállalkozások jöjjenek létre, amelyek kiegészítik és generálják a turizmust. Ilyenek cégek pedig alig léteznek. Hosszabb távon talán a LEADER-program lesz erre alkamas. Éppen most január végén jár le egy ilyen jellegű kiírás, próbálunk tanácsokat adni, próbáljuk irányítani a vállalkozókat és a civileket, hogy pályázzanak. Mivel utófinanszírozásról van szó, s a programok gyors lefolyásúak, csak az tudja végigvinni, aki megfelelő tőkével és kapacitással rendelkezik. Ilyen pedig nálunk – egyelőre – a közbirtokosság, illetve az általa létrehozott cég vagy cégcsoport, amely akár a legnagyobb munkaadóvá válhat később a községben. Végül is egy osztatlan közös tulajdonról van szó, amelyből a tagság is prosperálhat, illetve azok a későbbi betelepülők, akik tulajdonképpen a nyers munkaerőt, annak egy jelentős hányadát jelentenék. Nem LEADER-projekt volt ugyan, de tavaly a közbirtokosság erdőtisztítási és -karbantartási munkálatokat vállalt, amelyben az 50 lejes napi juttatás nem volt túlságosan vonzó a helyi munkanélkülieknek és a szociálisan támogatottaknak. Ennyire futotta, ilyen lehetőségük volt, s végül a hasonló munkákat korábban is felvállaló brigádot kellett mozgósítani, amely szakszerűen és „olcsón” elvégezte a feladatot.”
A munkahelyek hiánya feszültségeket gerjeszt
Volt egy olyan időszak Homoródalmáson, amikor a helyi cigány lakosság egy része képtelen volt a beilleszkedésre. Bő egy éve azonban nem hallani etnikai jellegű konfliktusokról, és a tudatlanságból, a beilleszkedési, viselkedési zavarokból, a közösségi normák be nem tartásából származó ellentétekről sem. Van azonban egy mintegy negyven fős réteg, amellyel gondok vannak. A polgármester szerint lehet bánni vélük. „Először is integrálni kell őket, már az óvodánál kell kezdeni. A cigánygyermekek zöme jár óvodába és iskolába. Jelentős részük el is végzi talán a nyolcadik osztályt. A későbbiekben azonban nem lehet tudni, hogy mi történik vélük, hiszen ez a 40 fős kontingens is jórészt az 1990 után felnövekedett fiatalok közül került ki. Most azt tesszük, hogy a segélyezést tényleges köz- és közhasznú munka elvégzésétől tesszük függővé. Erre van lehetőség és törvényes eszköz is! Odajutottunk, hogy bírósági feljelentést tettünk azon személyek ellen, akik a kisebb-nagyobb kihágásokért nem fizettek büntetést. Általunk megbízott emberek fogják irányítani ezeket az egyéneket, hogy a kiszabott munkát időben és a megfelelő szinten elvégezzék. Ha ez sem lesz hatásos, akkor a következő lépcső a letöltendő tényleges börtönbüntetés, amelynek talán lesz akkora elrettentő ereje, hogy sokan megszokják és elfogadják a munkát, mint alapvető életviteli lehetőséget.”
Csak összhang legyen a faluban működő hivatalok és intézmények között
„Megnéztük, folyamatosan figyeljük a szomszédos községek életét. Úgy látjuk, hogy ott zajlik normálisan az élet, ahol nincsen széthúzás. Nem jók a politika és az érdekellentétek által megosztott kisközösségek. Almásnak az a szerencséje, hogy úgy a községi tanács, mint a helyi általános iskola vezetése, a közbirtokosság, a gazdák közössége, a közbirtokosság cégei egyaránt megtalálják a közös hangot, s ez a folyamat arra való, arra jó, hogy az itt lakók érdekeit szolgálja, hogy megállítsa az elvándorlást, hogy minőségivé tegye a vidéki életet, amely egyébként valóban az (!), ha tudatosan élünk vele és benne” – mondta befejezésül a polgármester.
Egyébként léteznek működő és itt nem ábrázolt kezdeményezések is. Van egy sípálya, és még felvonó is üzemel rajta. Hamarosan pedig megnyílik egy olyan panzió, amely a falusi vendéglátás keretében, helyi alapanyagokból élelmezi majd a turistákat, helyi gyártású szuveníreket és helyi látnivalókat kínál az idelátogatóknak. Ezekről a fejlesztésekről majd riportunk következő részében olvashatnak.
Riportunk egy héttel ezelőtt megjelent első részében felvázoltunk párat a Homoródalmáson jelentkező gondok közül. Rigó Mihály polgármesterrel a megvalósításokról is beszélgettünk, illetve azokról az elképzelésekről, amelyekkel jobbá tehető ott az élet, amelyekkel megoldhatók a cigányok körében tapasztalható beilleszkedési zavarok. Terveket is érintettünk, amelyek hozzájárulhatnak a jövőkép alakításához. Két, részben már működő kezdeményezésről esett szó.
„Mindössze 1336-an élnek ma a településen – mondotta a polgármester –, de ez nem jelent különösebb gondot, még előny is, hiszen Homoródalmás egymagában alkot közigazgatási egységet, egyetlen hozzácsatolt faluja sincs. Minden helyben található, ami egy vidéki településen lenni szokott: polgármesteri hivatal, jegyző, posta, orvosi-fogorvosi rendelő, gyógyszertár, rendőrség, általános iskola, boltok és szolgáltatások. Nekünk arra kell figyelnünk, hogy a népességet megtartsuk és rávegyük a fiatalokat az itteni boldogulásra. Komoly fejlesztések zajlottak az utóbbi években. Az elkezdett projektek közül mindent be sem fejeztünk. Ki kell javíttatnunk például az új vízhálózatot, hiszen egy tervezési hiba miatt a falu legmagasabb pontján elhelyezkedő négy háznak elégtelen a vízellátása, ez mintegy 4-5 ezer lejből megvalósítható, folytatnunk kell a Vargyasba vezető út községhez közelebb elhelyezkedő 3 kilométeres szakaszának a felújítását. Elmondtam korábban is, hogy nem elég, ha jól megközelíthető a cseppkőbarlang, nem elég, ha szervezünk bizonyos programokat, rá kell állnunk a teljes „mélységben” történő fejlődésre. Ebben a pillanatban itt két fontos kezdeményezést látok.”
Nem St. Moritz, de turistacsalogató és -megtartó hely lehet
Józsa Albert a község tornatanára. Mintegy harminc éve foglalkozik síoktatással. A Nagymál északi oldalában van egy saját területe, ahol sípályát épített ki az évek során. A hobbiszinten, illetve iskolai és sportszakkörös foglalkozásoknak az lett az eredménye, hogy kiépült egy 300 méteres, felvonóval rendelkező pálya. „Lehetőség van arra, hogy 500 méteresre hosszabbítsuk és egy további mintegy kétszáz méteres szakaszt is felszereljünk a mostanihoz hasonló, osztrák gyártmányú tányéros felvonóval. Tavat létesítettünk, úgyhogy hóágyút lehet ide állítani. Kis lépésekben haladtunk, valóban csak az egyszerű sportolási kedv vett rá kezdetben, hogy sízzünk. Időnként tényleg kell a hóágyú. Északos a terület, de megesik, hogy a szezonban, éppen egy rendezvény vagy vakációs időszak kellős közepén hirtelen megenyhül az idő. Pótolni kell a havat. Most vagyunk olyan helyzetben, hogy elindíthatjuk a pálya engedélyeztetési eljárását, céget létesítek erre a célra, talán valamilyen sportklubot vagy civilszervezetet is, hogy leválhassunk az iskoláról és a családi költségvetésről, olyan értelemben, hogy a későbbiekben külön működhessünk… Ez a pálya és a hely nem olyan még, hogy tömeget merjünk idecsődíteni, de megvan, működik, a fejlesztési elképzelések egy járható jövőképet vázolnak. A következő télre jobbak leszünk, s talán már bekerülünk a székelyföldi idegenforgalmi prospektusok kínálatába is. Nem lesz síparadicsom ebből soha, nem olyan a hely, de kezdőknek, hobbisportolóknak, idelátogatóknak kiváló.”
Valamikor minden ház ilyen volt a főút mellett
Ha valakinek bennvalója van egy faluban, akkor azt az embert számon tartják, komolynak ismerik, s meg vannak győződve arról, hogy céljai vannak a házzal és a hozzá tartozó gazdasági épületekkel.Sándor Kálmántól, aki foglalatosságai miatt gyakran van városon, arról kérdeztük, hogy hol és milyen háza van, mert hírét vettük, hogy egy projekt keretében építkezik. Sok ehhez hasonló és romos ház van a faluban. Ezen is látszott az eltelt bő másfél évszázad, de mára már igencsak felújult és megszépült. „Ez a Kerti-ház, Homoródalmáson mindenki így ismeri.Az épület felújítása a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 313-as, Turisztikai tevékenységek támogatása című intézkedése keretében nyert pályázatból történik, 70%-os támogatással. Agro-turisztikai panzió lesz belőle, ami azt jelenti, hogy a panzióban megszálló vendégek étkeztetésére a saját gazdaságunkban megtermelt termékeket szolgáljuk fel, főleg tejet és tejtermékeket, de a vendég igénye szerint bármit, mindent, ami fellelhető a gazdaságunkban – hús, tojás, zöldség, gyümölcs stb. Az agro-turisztikai panzió másik jellegzetessége az, hogy a vendég bekapcsolódhat a helyi mezőgazdasági tevékenységekbe, (szénacsinálás, állatok gondozása, kertészeti tevékenységek) és a helyi termékek előállításába is (sajtkészítés, kenyérsütés, lekvárfőzés stb.). A panzió mellett tervezzük egy kézműves sajtműhely létrehozását is, amely az egyik pajta átalakításával és egy érlelő-kamra kialakításával történik majd meg, olyan módon, hogy a vendégek a mostani csűrből egy üvegezett falon keresztül láthassák, követhessék a sajtkészítés folyamatát is. Lesz egy kis bemutató üzletünk, ahol nem csak a saját készítésű termékeket, hanem a homoródmenti jellegzetes termékeket szeretnénk bemutatni és árusítani – mézet, hústermékeket, házi kenyeret, lekvárokat stb. Mi a családommal ilyen formában szeretnénk részt venni a falusi vendéglátásban.”
A működő turizmus komoly háttértevékenységet feltételez
Sándor Kálmán azonban nemcsak vállalkozó, hanem Homoród-Rika-Küküllő LEADER-térség elnöke is egyben. Rálátása van Udvarhelyszék és a tágabban értelmezett környék lappangó és közismert lehetőségeire. „Az almási és a homoródmenti idegenforgalom most van alakulóban. Hogy miképpen alakul, az rajtunk is múlik.Azt látjuk, hogy sok esetben lenne vendég, de igény van a számlaképes szálláslehetőségre és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekre, s ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor inkább nem is jönnek, vagy ha jönnek is csak átutazóban, megnézik a barlangot, esetleg a Sóskútat, és mennek tovább.A feljavított megyei- és a Vargyasba vezető út hozzájárul a térség és a falu turizmusának kialakulásához, fejlődéséhez, de ha Udvarhelyről egy óra alatt autóval hátra lehet menni Vargyas hídjához és ott az elkészített pallókon egy szűk napi túrával meg lehet nézni a barlangot, akkor tovább kell gondolni azt is, hogy mit lehet még ajánlani az ide látogatóknak, hogy itt is maradjanak néhány napot a faluban. Mert az jelenti az igazi turizmust. Meg kell szervezni a vendég itt tartását, mert ha a vendég itt van, akkor itt költi el a pénzét, itt veszi meg a helyi termékeket és itt fizet a szolgáltatásokért. Közvetlenül jól járnak a vállakozók a megvalósított bevételen keresztül, de közvetett módon jól jár az önkormányzat is a befizetett adók révén.Ha közgazdasági szempontból nézzük, akkor elmondható, hogy a termelőt vagy szolgáltatót nem terheli a szállítási költség, mert a vendég saját maga jön ide azért, hogy a pénzéért kapjon valamit cserébe, és ha még kölföldi is az a vendég, akkor már helyben exportot bonyolítottunk le.De nem elég ezt csak helyben végezni. Ki kell vinni minden turisztikai terméket a térségen kivülre is, hogy ismerjenek minél szélesebb körben. Jó lehetőség erre az internet is, de a személyes kapcsolatok még jobbak. Az elégedett vendégnél, vagy vásárlónál nincs jobb reklám, de persze a fordítottja is igaz, ezért kell folyamatosan fejlődni és nem csak tartani de javítani is a minőséget.Úgy látjuk, hogy van igény a felvázolt rendszerre, ezért választottuk ezt az utat.”
Most van folyamatban a turisztikai beruházásokra és a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató mikrovállalkozások támogatására kiírt pályázatok befogadása. Ezek benyújtási határideje január 25. Február-március folyamán írják ki a falukép fejlesztését és a mezőgazdasági termékek feldolgozását támogató pályázatokat. Már tudjuk, hogy az almási önkormányzat a faluközpont kiépítésére, a közbirtokosság pedig erdei gyümölcs feldolgozásra fog pályázni, de kisebb tej- vagy húsfeldolgozásra alkalmas berendezések beszerzésére is mutatkozik igény. Mindezen pályázatokon keresztül megvalósított beruházások hozzájárulnak egyrészt a község gazdasági erejének növeléséhez, munkahelyeket, megélhetést biztosítanak az ittlakók számára, valamint az életkörülmények javításával hozzájárulnak ahhoz, hogy jó legyen Homoródalmáson lakni, jó legyen Homoródalmáson élni.
Betekintés a homoródalmási mindennapokba
Népes érdeklődő jelenlétében nyitották meg csütörtök délután a Homoródalmás négy évszaka című fotókiállítást Csíkszeredában a Magyar Kultúra Napja alkalmából.
A kiállítás méltatói
Hargita megyében idén január 17–31. között gazdag programkínálattal adóznak a Magyar Kultúra Napjának, a rendezvénysorozat a Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett fotókiállítással vette kezdetét. A Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében válogatást láthatnak az érdeklődők az elmúlt években szervezett fotótáborok anyagából.
„A képek egymás mellé rakva, akár a szavak a mondatban, összeállnak és mesélnek a faluról, illetve erről a közösségről. Megjelennek külön értelmezések és olvasatok attól függően, hogy milyen tapasztalataink, élményeink vannak” – fogalmazott méltatásában Ferencz Angéla társadalomkutató, akinek megítélése szerint a magyar kultúra közösségekben él, nem múzeumokban és nem elhalt tárgyakban, hanem a ma ünnepelt homoródalmási közösség mindennapjaiban, akiknek életébe a fotókon keresztül bepillantást nyerhetünk.
Homoródalmás és Magyaralmás után Csíkszeredában is megtekinthető a tárlat
Rigó Mihály, Homoródalmás polgármestere a készülőben lévő album kiadásáról számolt be: „Tervezzük a szeptemberi falunapokra egy album kiadását, melynek egyik felében Oláh Sándor és Mihály János írásban mutatja be a falu múltját és kultúráját, míg a másik felében a táborokban készült fotók kerülnek bemutatásra.”
A megnyitóbeszédek után Ádám Gyula, a fotótábor művészeti vezetője maga mellé szólította a jelen lévő kiállító fotográfusokat: Kovács László Attilát (Sepsiszentgyörgy), Erdély B. Elődöt (Székelyudvarhely), Márton Ildikót (Csíkszereda) és Miklós Csongort (Csíkmadaras). A kiállításmegnyitón közreműködött a Heveder Együttes, továbbá népdalok csendültek fel Sorbán Enikő homoródalmási népdalénekesnő előadásában.
2009:
Almási közélet HOMORÓDALMÁS LAPJA 8. évf. 2. szám. 2009. december
2010:
Almási közélet HOMORÓDALMÁS LAPJA 9. évf. 1. szám. 2010. március
Almási közélet HOMORÓDALMÁS LAPJA 9. évf. 3. szám. 2010. szeptember
Almási közélet HOMORÓDALMÁS LAPJA 9. évf. 4. szám. 2010. december