Az egykori Udvarhelyszék második legnépesebb nagyközsége. A Hargitától dél felé nyúló Kis-Homoród völgyében fekszik, északról és nyugatról fenyőkoszorúzta hegyek tövében. Gróf Teleki József 1799-ben ezeket írja Almásról: „igen szép és nagy unitárius falu; melly az Vargyas és Homoród vizei közt van”.

Homoródalmás a magas domb és hegyvidék határvonalán fekszik a Dél-Hargita magas platóvidékétől az Erdélyi medence jellegzetes dombvidékéig, 22 km hosszúságban és 5-8 km szélességben, ÉK-DNY irányban. Területe 11250 hektár, amely művelési ágak szerinti mintegy 3600 hektár erdőt, 3250 hektár legelőt, 2800 hektár kaszálót és csupán 800 hektár szántóterületet foglal magába.

A faluról az első írásos emlék az 1333–1334. évi pápai tizedjegyzékben maradtak fenn. A ma is jelentős erdővagyonnal rendelkező faluról Jánosfalvi Sándor István a következőképpen morfondírozik:
„Ezen falu régentén erdők torkában találta magát, inkább lehetett volna Makkosnak vagy Vadalmásnak, mint jóféle, szelíd Almásnak nevezni”.
Homoródalmás néven 1609-ben említi először egy kiváltságlevél, a hét kisfalu összeolvadásából – Almás, Kakod, Benesfalva, Varjas, Benczőfalva, Czikefalva, Ipacs – kialakult mai települést.

E táj szépsége, a falu eredeti hagyományos építészete és népművészete, a lakosság vendégszeretete, a földműves, gazdálkodó ember mindennapi élete, a lovas-fogat látványa, a vándorjuhász életmódja, a hajdani s most újra előkerült szerszámok használata maradandó élvezeteket kínálnak a városi és külhoni turisták számára.

Az almási faluturizmusnak hagyományai vannak. Az 1941-ben megjelent „Az utas könyve” a nyaralásra és üdülésre alkalmas községek között ajánlja a Budapesttől 780 km-re fekvő 2900 lakosú nagyközséget, ahol „fizetővendéglátásként magánosoknál kapható penziószerű ellátás (szállás és étkezés) napi 4–6 pengőért. Szoba napi ára 1–1,5 pengő. Szükség esetén vendéglői ellátás vagy közös étkezés is biztosítható.”

Nevezetességekként az akkor még meglévő eredeti székely népviselettel, a kezdetleges mészégető katlanokkal, a régi és az újabb időkből származó templomromokkal, valamint a gyönyörű kilátással bíró kirándulóhelyekkel csalogatták a főleg anyaországi turistákat.

Gazdasági életében fontos szerepet játszott a földművelés és állattenyésztés mellett a mészégetés. Udvarhelyszék leghíresebb mészégetői voltak az almásiak, az égetett meszet elvitték szekéren a Nyárádmentére, Mezőségre, Küküllők vidékére, ahol az égetett meszet gabonára cserélték. A mészégetés és az égetett mész árusítása bizonyíthatóan a XVIII. század végétől a kollektivizálásig a falu többségének fontos jövedelemforrása volt.
A mésszel-járásnak a távoli vidékekre gazdasági haszna mellett társadalmi jelentősége is volt: a különböző régiók közötti gazdasági cserék mellett, etnikai, kulturális kapcsolatokra is alkalmat nyújtott. Egykor tíz mészégető kemence – katlan – volt a faluban. Ma az 1952-ben létesített és az 1989-es rendszerváltás után bezárt, de néhány éve újraindított mészkőbányában üzemel időszakosan kettő.

Ezenkívül jelentős volt az erdőkitermelés, a sajt- és túrókészítés. Az almási túró egykor igen keresett élelmiszer volt a környező városok piacain – Székelyudvarhely, Csíkszereda, Brassó.

Az állattenyésztés során a falutól nagy távolságra lévő erdei kaszálókon sajátos életforma alakult ki az idők folyamán. Mivel a széna és sarjúkészítés hosszadalmas idénymunka, az emberek gondoskodtak maguknak „födélaljáról”. A nagy távolság és a nehéz út késztethetett egyeseket arra, hogy kaszálójukra tekintélyes „odorral” rendelkező pajtát építsenek a takarmány helybeli elraktározására és téli feletetésére. Ezek voltak a pajtás helyek az almási Vargyas nevű határban.

A rendszer váltás után a hajdani pajtás helyek egy része újraépült, ha nem is teljes egészében, de egy kicsi ház erejéig mindenképpen, amelyek a jövőben a tanyai vendégfogadás kialakulásának lehetnek csírái. A Homoródalmásra látogatót gyönyörű környéken látható természeti szépségek fogadják, illetve minden évszakban kellemes gyalogtúrák, kirándulások szervezésének kitűnő lehetőségei.

A téli sportok kedvelőinek egy 300 m hosszú, sípálya áll rendelkezésére, melyen jelenleg átépítés zajlik, remélhetőleg 2010 telére sikerül üzembe helyezni az új felvonót.

A nyáron idelátogatók kirándulhatnak a Vargyas szurdokvölgyében, amely ritka természeti jelenségekben bővelkedik. A Vargyas szurdokvölgy az Almási barlangrendszerrel mintegy 800 hektáros területe természetvédelmi, tájvédelmi körzet.